Az anyag biológiai fonalférgek, Fonálférgek

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, az anyag biológiai fonalférgek már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek. A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek.

Fonálférgek

Ez a bőrizomtömlő. A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében.

Fonalférgek A fonalférgeket az áltestüreges állatok közé sorolják, mert az üreget testüregfolyadék tölti ki. Ez a folyadék feszesen tartja a testet, amely így hengeres formát vesz fel, innen kapta a törzs a nevét.

A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik.

Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot.

A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.

A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba. Az élősködő szalagférgek laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül. Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük.

Navigációs menü Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták.

Így van ez a laposférgeknél is. Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel.

Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére.

Az anyag biológiai fonalférgek

Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske. Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik.

Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.

Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja az anyag biológiai fonalférgek feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki.

Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét. A bőrben érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel. Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.

Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak.

A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A megtermékenyítés után petéket raknak.

Fonálférgek – Wikipédia

A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia