Terginán a genitális szemölcsökből. 46 - Zenta Monográfiaja

Általános szabálynak tekinthetõ, hogy egy helység, település múltja elsõsorban e tele- pülés lakóit érdekli. Ezen szabály alól némiképp kivételt képeznek azok a helységek, amelyek nagyobb jelentõségû történelmi esemény színhelyéül szolgáltak.

Emellett a méhvérzés hemosztatikus hatása a méh összehúzódása - oxitocin, pituitrin, gyfototsin.

Ilyenkor a szélesebb régió – ország, birodalom, sõt nem ritkán az egész földrész – érdeklõdése, bár ha idõvel hanyatlik is, termékenyítõleg hat vissza a helytörténeti érdeklõdés fenn- tartására, jeles évfordulókon pedig még fokozására is. Ez Zentára is jellemzõ: a hpv 16 torokrákot okoz itt Zenta mezõváros elöljárósága már a XIX.

Hat évtizeden át Zenta lakossága minden esztendõben megünnepelte a híres csata évfordulóját, miközben Zenta korábbi története szempontjából is fontos forráskiadványok láttak napvilágot az országos hatóságok és azok levéltárainak anyagá- ból. Ezekre azonban a helyi értelmiség – bár nyitott és érdeklõdõ szellemiségére vall az a tény, hogy már ben olvasókört, helyi színjátszást produkált – még nem figyelt fel. Talán éppen azokban az években, amikor Bosznia okkupációja miatt a zentai csata évfordulójának megünneplése több esztendeig szünetelt, ébredezett az érdek- lõdése szülõhelye története iránt vidékünk hely- és tájtörténete egyik úttörõjének, DUDÁS GYULÁNAK Dudás Szegedrõl áttelepült helyi értelmiségi családból származott, amelynek tagjai befolyásos városi köztisztviselõi posztokat töltöttek be a XIX.

Apja, Endre ban közjogi-történeti dolgozatot adott ki a Tiszán inneni korona- kerület jogviszonyáról a magyar koronához, majd ben megírta Zenta város törté- netének vázlata címû dolgozatát, amelyet az ünnepélyes felolvasás után elhelyeztek a zentai tiszai állóhíd alapkövébe.

Az alapkõ sorsáról nincs tudomásunk, a híd ban a zentai part alámosása miatt leszakadt, ezután lebontották, és mintegy méterrel északabbra ban új vashidat építettek. A város levéltárába letett emlékirat is elkal- lódott. Mindez azt igazolja, hogy a Dudás család ereiben hordozta a közjogi, történeti affinitást, amihez az ifjú Gyulánál fejlett íráskészség is járult: már gimnáziumi tanuló- ként irodalmi pályázatokon vett részt szép sikerrel, egyetemi hallgató korában pedig w 13 w számos történeti tárgyú cikket és dolgozatot írt és jelentetett meg fõvárosi, megyei és helyi terginán a genitális szemölcsökből.

  1. Двое из октопауков, находившихся в центре толпы, были с жезлами и сумками; третий, которого они держали, широкими и неровными цветовыми полосами твердил: "Пожалуйста, помогите - Эта октопаучиха, - проговорил один из полицейских, четко отмеривая слова, - уже четыре цикла назад попавшая в Альтернативный Домен, никак не научится добывать кредиты.
  2. Сколь чудесной ни казалась бы отдельная личность, существование ее не столь уж меняет общую схему вещей.
  3. Садитесь, пожалуйста, - наконец сказала она своим близнецам.

Dudás Gyula egyetemi tanulmányai során egyre intenzívebb érdeklõdést mutatott Zenta város története iránt. Ekkor készíti el Zenta helységtörténetének idõrendi váz- latát az õsidõktõl ig, majd rövid idõ alatt a történeti áttekintés szövegét is a hpv tüneteket hoz ZTL F: Ennek IX.

Dudás Gyula tehát már ben olyan kéziratot készített, amelynek egyik fejezete, Szilágyi Sándor szerint, külön mo- nográfiának volt tekinthetõ; a többi fejezetekhez – tehát Zenta város monográfiájához – az ifjú Dudás akkor még gyûjtötte a források adatait.

A következõ, Mindemellett még 68 különféle cikket, dolgozatot is írt a lapokba és folyóiratokba. Zentáról is cikkezett, a régészettõl a terginán a genitális szemölcsökből ügyéig tallózgatott; e dolgozatai egyikében megemlékezett az Ez a cikke egyike a nagyon ritka tárgyi tévedést tartalmazó írásainak, ahol kritikátlanul átvette Wagner bécsi ud- vari történetíró adatát: Zenta monográfiájáról azonban nincs újabb infor- mációnk.

Az ifjú Dudás ben eltávozott Zentáról, s oda többé huzamosabb idõre nem is került vissza. Ekkor a helyi Zenta címû hetilapból Dudás elõbb a szegedi tanfelügyelõségen tisztviselõként dolgozott, majd Zomborban ig mint tanár. Ezután a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat tisztviselõjeként mûködött egészen ig; ekkor két évet Budapesten töltött, de tõl ig ismét Zomborban dolgozott. Végül a Zólyom megyei Homonnára köl- tözött, és ott halt meg viszonylag fiatalon 50 évesen ben. Annak ellenére, hogy Zentát elhagyta, kapcsolata a várossal nem szakadt meg: ben beadvánnyal for- dult Zenta város Tanácsához, amelyben azt kérte, hogy a Tanács bízza meg õt Zenta monográfiája megírásával, és ehhez nyújtson neki kellõ erkölcsi támogatást, engedé- lyezze a város és intézményei irattárainak átnézését.

A Tanács nem is késlekedett mindenirányú támogatásáról biztosítani az ifjú történészt, a képviselõ-testület pedig még méltányos anyagi támogatást is kilátásba helyezett Dudás Gyula urat, Zenta város szülöttjét e nemes törekvésben, és midõn Zenta város történetének megírását ezen- nel elvileg elfogadja, s ezzel õt egyidejûleg megbízza, egyszersmind készséggel haj- landó õt a megírás körüli nehézségek elhárításában erkölcsi, sõt, annak idejében méltányos anyagi támogatásban is részesíteni; miért is egyenlõre megengedi, mi- szerint szándékának megvalósításához és munkálatainak kiviteléhez szükséges búvárlatait a város levéltáraiban megfelelõ idõkben eszközölhesse.

Zenta rtv.

Ez azt jelentette, hogy a Tanács gyakorlatilag megnyitotta Dudásnak a város akkor még csupán az Dudás Gyula Az anyagi támogatás elmaradása nem vette el Dudás Gyula munkakedvét, bár tõl szinte minden energiájával Bács-Bodrog vármegye monográfiáján dolgozott mint szerzõ, majd szerkesztõ és egyben a megyei Történelmi Társulat jegyzõje, majd titkára is.

A zentai képviselõ-testület azonban nem vállalta a szobor költségeit, a sebtében szervezett sorsjáték pedig nem hozta meg a várt jövedelmet. Boromiszának így most jól jött Dudás kézirata a szobrot és a megingott polgár- mesteri tekintélyt valamiképpen pótolandó.

Javasolta tehát, hogy a város járuljon hoz- zá Zenta történetének nyomtatási költségéhez. A város képviselõ-testülete már köz- vetlenül az évforduló elõtt, Dudás Gyula úr Terginán a genitális szemölcsökből város múltjára vonatkozó történeti adatoknak a képviselõ-testület Kétségtelen tehát, hogy Dudás Gyula Zenta város történetét megírta, s annak megírásához kútfõkként terginán a genitális szemölcsökből a kormányzati szervek, elsõsorban a Magyar Ud- vari Kamara és a Magyar Királyi Helytartótanács, továbbá a Bács-Bodrog vármegye – akkor Zomborban õrzött – levéltára és nem utolsósorban Zenta város levéltári anya- gát.

Ezenkívül felhasználta a számára elérhetõ magyar, szerbhorvát és német nyelvû történeti irodalmat, a latin nyelvû forráskiadványokat õ fedezte fel Zenta Mindezek ellenére sokáig nem tisztázott okok miatt Dudás várostörténete a mai napig sem került kiadásra.

46 - Zenta Monográfiaja

Lobbané- kony természetét ismerve azt feltételeztük, hogy Zenta elöljárói valamelyikével keve- redett vitába, vagy egyszerûen a két részletben és két egymást követõ évbenkezéhez kifizetett forintból a kiadási költségeket nem tudta fedezni.

Újabban felfedezett levelébõl – amelyet alább ismertetünk – kitûnik, hogy õ a forintot nem kiadási költségnek, hanem kutatási díjnak tekintette.

Если она согласится, значит план действий готов.

A közelmúltban Dudás Gyula hagyatékából elõkerült egy bátyjához, Istvánhoz cím- zett levél, amelynek tartalma fényt vet a kézirat sorsára: „Zenta monográfiájára néz- ve némi tévedésben vagy” – írja Istvánnak.

Azt mondta õ ne- kem Zomborban járta alkalmával, hogy az Eugen-szobor felállítása alkalmára ki lesz adva az én általam írandó monográfia, és meg is lesz fizetve! Kaptam frtot kutatásra, az Eugen-szobor elúszott, a monográfia is elaludt.

Welcome to Scribd!

Lajosnak Zomborban járta alkalmával többször is beszéltem a dologról, õ mindig azt mondta, a városnak nincs pénze.

Én kutattam Zenta története után nemhanem legalább frt árát. Maga az, hogy Zenta kir. De én többet tettem ennél, nálam készen hever Zenta monográfiájának I. Bármikor nyomda alá adom, ha a város fizeti a nyomdaköltségeket és nekem valami tiszteletdíjat.

pikkelyes papilloma atypiával agyag méregteleníti a testet

Lajosnak mondtam annakidején, írasson nekem egy hi- vatalos levelet, és szólítson fel, miben áll a monográfia ügye, – majd én felelek a városnak. Lajos azonban nem íratott nekem semmit.

Ha tehát a monográfia ügye bárhol szóba terginán a genitális szemölcsökből, közöld az illetõkkel a fentieket” – írta Gyula Sátoraljaújhelyrõl Dudás Gyula tehát „kutatásra”, Lajos bátyja és Zenta képviselete viszont „nyomta- tásra” értelmezték a forintot, ezt a „tévhitet” kívánta István bátyjánál is eloszlatni Dudás Gyula levelezése, ZTL F: Sokkal sajnálatosabb dolog viszont az, hogy a zentai városatyák fukarsága miatt Dudás kézirata évtizedeken át lappangott, kallódott.

  • A gerinc. A csontritkulás. Sport és testmozgás. Ízületi gyulladás
  • На орбите Марса их ждала радость - встреча с землянами, посланцами родной планеты.

Dudás Gyula kéziratának utótör- ténetéhez tartozik, hogy e sorok íróját a hatvanas években felkereste R ÓZSA ANTAL nyugalmazott zentai szabómester a zentai levéltárban, és átadott egy Zenta város története címû, XI fejezetbõl álló, 10 kéziratos félhasábon írt dolgozatot.

Az ajándékozó nem volt hajlandó elárulni, hogy a kézirat hogyan került a birtokába. A kézirat tüzetes tartalmi és stilisztikai vizsgálata azt igazolta, hogy ez lehet az elkallódott Dudás Gyula- féle kézirat.

Szerintem ez a kézirat azonos azzal, amelyet Rózsa Antal a levéltárnak átadott. Dudás Gyula István bátyjához írt levelébõl immár az is világos, hogy ez volt a teljes kézirat! Ez ugyanis gyel záródik, azzal az évvel, amikor Zenta polgárosíttatván, mezõvárosi státust kapott.

Igaz bár, hogy Dudás ezzel már ban is rendelkezett, de meglehet, nem az általunk ismert terjedelemben és forráshivatkozásokkal. Van ezután még egy adat Dudás monográfiájáról.

  • 46 - Zenta Monográfiaja
  • Ричард, - окликнула она его, стоя метрах в пятидесяти.
  • A terginán alkalmazása után - Orvosok

Dudás Gyula volt szíves adatokat küldeni, akitõl nemsokára a város monográfiáját is vár- hatjuk. Egyébként Iványi Zentára vonatkozó adatokat ig közöl a jelzett helyen; helynévtárában több zentai középkori településre is közöl levéltári forrásokra támaszkodó adatokat: Bátkára I. Andor bátyja követõje szeretett volna lenni, aki õt talán inspirálta is erre: rendszeresen, krónikás folyamatossággal, évrõl évre gyûjtötte a zentai helytörténeti adatokat. Mappájából, annak kötésére ragasztott cím- kefeliratából kitûnik, hogy az adatgyûjtést ben kezdte az õsidõkig visszamenõ- leg.

Rövidesen alkalma nyílt történeti összefoglalót készítenie Zentáról: augusz- tusában a Zentai Gazdakör országos védnökséggel mezõgazdasági és ipari kiállítást w 17 w rendezett. A rendezvény egyik mellékterméke volt az ifjabb Dudás A5 formátumú, 11 oldalas publikáció formájában kiadott dolgozata: Zenta rövid története. Ebben az õs- idõktõl ig tekinti át Zenta történetét.

túladagolás

A zentai gimnázium évkönyveiben, tanügyi értesítõiben tanulmány jele- nik meg az intézmény történetérõl, a város közegészségügyi viszonyairól. Ezzel egyi- dejûleg, az országos ezredéves millenniumi ünnepségek kapcsán megjelent Dudás Gyula szerkesztésében Zomborban ban Bács-Bodrogh vármegye monográfiája I-II.

Bár az elõbbi nem közli a városok és községek történetének áttekintését, Zenta történetébõl mégis számos már ismert, de új adatot is közöl, ami annak tudható be, hogy Dudás Gyula a vármegyével párhuzamosan Zenta története után is kutatott. Kalmár Simon helytörténeti munkásságának más adatai terginán a genitális szemölcsökből ismertek; TÓTH PÉTER néhai tanító úr w 18 w közlése szerint ben községi tisztviselõként megbízatást vállalt Zenta történeté- nek újbóli megírására, de ban elköltözött Zentáról, és több évi érdeklõdés után sem találtam reá vonatkozó adatot.

Bács-Bodrog vármegye monográfiájának címlapja A világháborús évek, majd az azt követõ évtized nincstelenségével, igénytelensé- gével, gazdasági leépülésével, annak végén a világkrízissel aligha kedvezett a helytör- téneti feltárómunkának. Egyedül Dudás Andor írta tovább jegyzeteit, és ragasztotta újságkivágatait egyre vaskosodó krónikájába, amelyet ig vezetett.

Rövid információ Terzhinanról

Jegyzetei, kró- nikája ma még ismeretlen okokból és idõben rokona, Joca Vujiæ zentai földbirtokos egy ideig városi tanácsnok és polgármester birtokába kerültek. A felvásárolt iratanyag nem csupán Dudás Andor hagyatékát öleli fel; a levéltárban külön gyûjteményt alkot Joca Vujiæ hagyatéka néven, amelybõl csupán a Dudás-iratokat emeltük ki a Dudás-gyûjteménybe; a Vujiæ-féle irathagyaték nem Zentára vonatkozó része Belgrád város levéltárában található. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban elsõsorban a szerb történettudomány volt érdekelt Zenta múltját illetõleg.

Kneževiæ ben született, tanár, író, a Szerb Tudományos Akadémia tagja, a Szabadkán megjelenõ Književni Sever szerkesztõje Ennek a folyó- iratnak Ez a füzet külön lenyomatként is megjelent Zbornik graðe za istoriju grada Sente [Szöveggyûjtemény Zenta város történetéhez] címen. Kneževiæ és mások tollából. A helytörténeti cikkek nem tekintik át összefüggõen Zenta történetét, inkább csak tallóznak benne, kiragadva a fontosabb és fõképp a szerb nemzeti szem- pontból értékelhetõ eseményeket, folyamatokat és személyeket.

Ilyen szempontú megközelítésben ez a munka ma is alapjelentõségû.

A Verzhinan-nal végzett kezelés után történő kisütés

Katona Pál közli az egyes fejezetek címét és íróit; úgy véli, hogy ez a gyûjteményes munka egyrészt korábbi szerzõkre, féreg tabletták vélemények eredeti feltárásra támaszkodik, és ezért is a két világháború közötti idõszakra tekinthetõ forrásnak.

A második világháború idején ismét szünetelt a helytörténeti kutatómunka, tehát újabb levéltári forrásokon alapuló várostörténet – amely az õsidõktõl a megjelenés idejéig mutatta volna be Zenta történetét – nem jelent meg.

A Jugoszláv Királyság széthullása, Bácska katonai megszállása, majd visszacsatolása Magyarországhoz a köz- érdeklõdést nem a múlt, hanem a jelen és a jövõ felé irányították, a történettudomány múzsája, Klio is hallgatott. Azok az országos vagy szakágazati monográfiák, amelyek a háború ideje alatt, ig jelentek meg, mint például a Budapesten ben megje- lent Magyar városok címû szociográfiai munka vagy a CSUKA Z OLTÁN által szerkesztett A visszatért Délvidék, többek között Zentát is bemutatták, de tényadataik csupán a korábbi várostörténeti kiadványokra, Dudás Gyula és Andor, Iványi István és Kalmár Simon várostörténeti cikkeire és tanulmányaira támaszkodtak.

A Terzhinan gyertyák zöld kibocsátást okozhatnak? A rigó kezelése Terzhinan tablettákkal terhesség alatt. A terhesség időszakát olyan hormonális változások jellemzik, amelyek a szervezet védekezésének csökkenéséhez vezetnek.

A helyi sajtó cikkezett ugyan helytörténeti vonatkozású témákról, ben megemlékezett a zentai csata A háború során a széthullott Jugoszláv Királyság terginán a genitális szemölcsökből nemzeti-felszabadító mozgalom bontakozott ki, amely végül visszaállította Jugoszláviát korábbi határai kö- zött. Ez az új rendszer a helytörténeti munkának is új távlatokat nyitott.

a papilloma vírus kezelése a nők tüneteiben nyirokcsomó rákot okoz

A helyi Népfelszabadító Bizottság ben megbízta Kalmár Simont a várostörténeti feltáró- és anyaggyûjtõ munka folytatásával, de Kalmár ban el- költözött Zentáról, és anyaggyûjtõ terginán a genitális szemölcsökből sem maradt felfedhetõ nyoma. Kalmár Simon távozása után a helytörténeti kutatás és adatgyûjtés terhét az új közgyûjteményi intézmény keretében, amelybõl fokozatosan három intézmény: a nép- könyvtár, a múzeum és a történelmi levéltár kinõtt, az ben megalakult múzeum- hoz kötõdve FÁBRI JENÕ lelkész vette át, aki mint múzeumi tanácstag az ben Kato- na Pál tanító és múzeumõr által készített kiállításhoz írt rövid helytörténeti áttekintést w 20 w Zenta rövid története címmel.

Ez a zentai Városi Múzeum Zenta terginán a genitális szemölcsökből címû kiállí- tásának tárgymutatója; ugyanitt jelent meg Fábri Jenõ tollából a Zenta vagy Szenta?

Sajnos, hogy korán elhunytés halála után sem összegyûjtött forrásanyaga, sem kézirata nem került közgyûjte- ménybe. Zenta elsõ említésének A Monográfia Szerkesztõsége a megalakuláskor Erdélyi Istvánt választotta meg fõszerkesztõvé, és lefektette a monográfia kiadásának és elõkészítésének alapelveit: – a monográfia egy önálló kötetben jelenik meg; – a megírt fejezeteket füzetek formájában rotoprinten sokszorosítva példány- ban Zenta monográgiájának anyaga címen kiadják, és a kötet mint egész kiadása elõtt szakmai és társadalmi véleményezésre bocsátják; Ft.

Fábri Jenõ munkájának elsõ része w 21 w – az anyag füzeteinek terjesztésével a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Egyesületét bízzák meg azzal, hogy a befolyt bevételeket az újabb füzetek kiadására kell visszaforgatnia; – az anyag füzeteibõl példányt a fõszerkesztõ rendelkezésére kell bocsátani, hogy ebbõl a köteles- és tiszteletpéldányokat elküldhesse A Zentai monográfia füzetek elsõ száma A fehér férgek kis kezelés az egyes fejezetek megírására szerzõdéseket kötött, de a kéziratok beérkezése késett, így a recenzió, a társadalmi véleményezés is.

Az elsõ füzet, Zenta írói dr. Terginán a genitális szemölcsökből István tollából ben jelent meg. Ebben az évben megjelent ugyan még három füzet, és ban még kettõ, de ezek témája nem elégítette ki a monográ- fia tárgykörét.

A terginán alkalmazása után

Ez azt jelentette, hogy az ben kitûzött célok nem valósultak meg, a monográfiát egy kötetben kiadni nem lehetett. Valójában nem csak a monográfia, de azon belül még a helytörténeti rész is csupán ig, a török hódoltságig készült el kiadott füzet formájában. Az évforduló elmúlt tehát, de ettõl eltekintve a szerkesztõ- ség – Erdélyi István optimizmusa és kitartó szívóssága következtében – folytatta a Graða za monografiju Sente füzeteinek kiadását, bár az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes dolgozatok, ha füzetekben megjelentek is, nem képezhetik a monográfia önálló fejezetét, azaz a tervezett kötetbe csak átdolgozva lesznek beilleszthetõk.

A kiadott füzeteket lásd a mellékletben! A monográfia-füzetek mellett azonban más kiadványokban is jelentek meg helytör- téneti adalékok, dolgozatok, cikkek és tanulmányok. Ezek között az elsõ helyen kell megemlíteni a Zentai füzeteket. Ezek kiadása is Erdélyi István nevéhez fûzõdik.

Uploaded by

Erdé- w 22 w lyi könyvtárigazgatóként ban néhány oldalas brosúrákat kezdett kiadni Senæanske sveske – Zentai füzetek sorozatcím alatt. E füzetekben késõbb helytörténeti dolgoza- tok is kiadásra kerültek, miután ben az akkor alakult Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Egyesülete vette át a sorozat kiadói jogait, és ugyanõ nevezte ki a sorozat szerkesztõségét.

A konkrét kiadványokat – témájukhoz igazodva – terginán a genitális szemölcsökből egyes intézmények, a Népkönyvtár, a Zentai Múzeum vagy a Történelmi Levéltár gondozta, illetve készítette elõ kiadásra.

A hüvelyi szemölcsök okozzák mint a felnőttek megelőzése

De még a Zentai Füzetek mellett is jelentek meg zentai intézmény- vállalat- egyesület- vagy sportágtörténeti kiadványok, amelyek kötelespéldányai a zentai Napredak Népkönyvtárban, illetve az újvidéki Matica Srpska könyvtárában fellelhetõk. Mindezek azonban csupán forrásai, részlet-tanulmányai le- hetnek Zenta monográfiája történeti részének.

A tudományosan népszerû kiadvány- nak induló Zenta monográfiája kiadása egyre késik, inkább pénzügyi, mintsem sze- mélyi vagy szakmai okok miatt. A zentai csata közelgõ Sajnos, a megalakult testületek mûködé- se ben elhalt, de a várostörténet iránt érdeklõdést tanúsító zentaiak ben a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre keretében új szerkesztõséget alakítot- tak, ez a csata évfordulójára kiadatni szeretné a város monográfiáját vagy legalább annak elsõ kötetét. Zenta teljes történetérõl a hatvanas évek végén jelent meg egy rövid, szerb nyel- vû összefoglaló a Vajdaságról megírt földrajz-történeti enciklopédiában e sorok írójá- tól, a történeti részben újabb adatok közlése nélkül.

Ezután különbözõ alkalmi kiad- A Zentai füzetek sorozatának egyik száma w 23 w ványok, terginán a genitális szemölcsökből és programfüzetek bevezetõjében rövid összefoglalók jelentek meg Zenta történetébõl Erdélyi István, TRIPOLSKY G ÉZA és e sorok írója tollából magyar, szerb és angol nyelven, de újabb, levéltári kutatásokon alapuló, összefoglaló várostör- ténet napjainkig nem látott napvilágot.

Kalocsa, ; különösen fontos az elsõ könyv, címe: A Tiszai korona- kerület története és újkori magyar népességének eredete, amelyben Zentáról lásd: 36, Bátka39, Csecstó44 Kakat45, Kalocsa46, Karjad47 Kevi49, Likasegyház54, Salamon, Szenta58, Tornyos, Tótkalocsa60,Zenta oldalakat.

Fontos információk