Méreganyagok nélküli élet, Honlapunk sütiket használ a böngészési szolgáltatás biztosításához.

Az új szabályozások szerint néhány országban betiltott szerek listájára került néhány olyan olyan növény védőszer, amely méreganyagok nélküli élet, hormonrendszer, idegrendszer, és immunrendszer károsító hatással rendelkezik. Dániában 8 év alatt a gyümölcsök peszticidtartalma négyszeresére emelkedett. Természetesen az esetek többségében a mesterségesen előállított szerek rendszeres alkalmazása okozza a környezetromboló, és egészségkárosító hatást. Akár természetes, akár mesterséges környezeti méregről van szó ezek az anyagok előbb utóbb bekerülnek a levegőbe, a talajokba, a vizekbe, és a táplálékláncba.

Vannak országok ahol már olyan mértékben károsodott a termőtalaj, hogy a gazdák szerint 50 év múlva termőképtelenné válnak. Éppen azért mert papillomavírus ausztrália a növények tudatosan így lettek kinemesítve, méreganyagok nélküli élet növény védőszerek használata mellett képesek optimális mennyiségű termést produkálni.

Arról persze nem vesznek tudomást hogyha bármilyen növény védőszerrel lekezelik a növényeket megváltoztatják az enzimek működését, a növényi anyagcserét, a növény energetikai rendszerét, természetesen negatív irányba ami alapjában kevesebb terméshozammal jár.

Ugyanakkor a növény a külső védelmi rendszerében is károsodást szenved.

A feldolgozás során még a maradék enzimek is teljesen inaktívvá válnak. Vannak növények például a hajdina, a tönkölybúza, a gyömbér, és a ginseng amelyek egyáltalán nem tolerálják a növény védőszerek alkalmazását. A természetes gazdálkodásokban növényi, vagy ásványi eredetű peszticidek, természetes trágyák, vetésforgók, mulcsozás, megfelelő növénytársítások, ragadozó rovarok, mikroorganizmusok természetes ellenségeinek alkalmazása megteremti a természetes egyensúlyt.

A növény védőszerek élettani hatásairól csak annyit hogy latinul a peszticid összetett szó a pestis és a ceadere szóból áll.

Magyarul a járvány megöl jelentés, finoman fogalmaztam nem védelemről hanem megsemmisítésről árulkodik, a név a viselője meg főleg. Ezeket a szereket eredetileg vegyi fegyvernek fejlesztették ki, később a természet ellen is bevetették. Az ammónium nitrát tartalmú műtrágyákat robbanóanyagok alapanyagául is használják terroristák, ugyanis a nitrát egész egyszerűen a lőpor alapanyaga.

Különféle allergiák, légző és emésztőszervi megbetegedések, májzsugorodás, májrák, szív, és vesekárosodások, bőr problémák, vetélések, kora szülések kialakulásában komoly szerepet játszanak a szervezetben felhalmozódott növényvédő szerek maradványai. Bomlásuk több évtizedig is eltarthat.

Méreganyagok nélküli élet - huhuhu.hu

Egy méreganyagnál akkor van probléma ha nem tud lebomlani, vagy kiürülni, hanem felhalmozódik. Az európai gyapotszállítmányok olyan országokból származnak amelyek erőteljes peszticidkezelést alkalmaznak a gyapottermesztésben. Ezenkívül a textilipar is számos olyan mérgező anyagot használ amelynek erőteljes egészség és környezetkárosító hatása van.

Ezek a mérgek befolyásolják a hormonrendszer működését, allergiát, rákot is okozhatnak. A dioxin az egyik legerősebb rákkeltő környezeti méreg amely a guarbab szennyezőanyagaként vált ismertté.

A méreglerakódás fázisai

A dioxin forrásai a hulladékégetők, a műtrágyák és a növény védőszerek, de a vulkanizmusok és az erdőtüzek folyamán is keletkezik. Ezek az életellenes szerek sok helyen, és sokféle megnyilvánulási formában fejtik ki enyhén szólva kellemetlen hatásukat.

Műtrágyák: A növénytermesztés folyamán a növények tekintélyes mennyiségű biokémiai elemet használnak el, ezzel csökkentve a talajok tápanyag tartalmát. A növények fejlődésük során nitrogént, foszfort, és káliumot használnak fel legnagyobb mennyiségben. A nitrogén a termés mennyiségét, és minőségét, a levél tömeget, és a létfontosságú fehérjék képződését meghatározó alapelem. A foszfor fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, a fotoszintézisben légzésben, a szintézis folyamatokban, az energia háztartásban, az energia tárolásban, és az örökítőanyagokat hordozó vegyületek előállításában.

A kálium a fotoszintézishez, a növényekben történő anyagáramláshoz, a vízgazdálkodáshoz, párologtatás, légzés, termésbiztonsághoz, betegségekkel szembeni ellenállóság eléréséhez szükséges.

Természetesen a növények tápanyagigénye nem merül ki ezen elemeknél, élettani működéseikhez kalciumot, magnéziumot, ként, vasat, rezet, cinket, bórt és még számos ásványi anyagot igényelnek. Természetesen a nagy terméshozamok elérése érdekében a méreganyagok nélküli élet világszerte nagy mértékben igénybe veszi a műtrágyák használatát.

A műtrágya olyan vegyipari termék amely pótolja a növények számára a hiányzó biogén elemeket. A nitrogén műtrágyákat ammóniából, és salétromsavból gyártják, ezért jelentős környezeti károkat okoz például, talajvizek nitrátosodását, és a természetes vizek eutrofizációját. A foszfor tartalmú műtrágyák foszforitból, és kénsavból tevődnek össze, környezete gyakorolt hatásuk következtében a talajok savasodását fokozzák.

Kálium műtrágyák kálium klorid, és kálium szulfát formájában kerülnek forgalomba, a környezetre kifejtett hatásuk szintén a természetes vizek mocsarasodásának elősegítői. Az erős vegyi anyagokat kevés mészporral bevonják hogy amikor a talajjal és a növényekkel érintkeznek ne legyen annyira durva a hatásuk. Idővel ez a hatás így is megmutatkozik, a talajok elsavasodnak. Nagy veszélyt jelentenek a halállományra az invazív vízinövények, mert nagyon sok oxigént használnak föl és a vizek oldott oxigén tartalma nagyon lecsökken.

Végül a növények is elpusztulnak, és elindul a mocsarasodás folyamata, az élővizek halála. A mai ultramodern mezőgazdaságunkban világszerte hatalmas terjedelmű termőterületeken folyik a műtrágyára alapozott növénytermesztési rendszer. Hazánkban már 80 éve működik a műtrágyagyár Péten.

• Fórum a genitális szemölcsök kezeléséről
• Élj könnyedén – élet bélproblémák nélkül - Méreganyagok nélküli élet
• A csiga lassú, de a hal nem.
• Algagyöngyök

A felhasznált trágyák fele műtrágya a legtöbb európai országban. A Föld műtrágya felhasználása re eléri az évi millió tonnát. A műtrágyák hatása az egészségünkre nagyon negatív képet fest.

A magas nitráttartalom csökkenti a vér oxigénszállító képességét, valamint növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Hozzájárulnak a hiánybetegségek kialakulásához ásványi anyagok területén, ugyanis a rendszeresen műtrágyázott talajokból már nem tudnak felszívódni a növényekbe a létfontosságú ásványi elemek, ezért élettanilag jóval szegényebbek lesznek.

Méreganyagok nélküli élet

Hiába a nagyobb terméshozam ha az élettani hatás gyenge. Ezenkívül allergén, ideg és hormonrendszer károsító hatásuk van. Génmódosított növények és állatok: A növénynemesítők célja a növények ellenálló képességének növelése a gyom irtószerekkel, és a rovarokkal szemben, a termés mennyiség növelése, és a szárazságtűrés fokozása.

A génmódosítás leginkább az ipari, a takarmány, és az élelmiszernövények körében terjedt el. A Föld különböző országaiban millió hektáron termesztenek génmanipulált növényeket, Észak és Dél Amerikában, Ázsiában, valamint Ausztráliában.

Ezen fajták szabadalmilag védett termékek amelyek tulajdonosai nagy hatalmú világcégek, mint például a Monsanto. A Monsanto cég eredetileg vegyi anyagok gyártásával, és terjesztésével foglalkozott, majd a vietnami háborúban használt Agent Orange növényirtó permetet gyártotta, amely több százezer embert mérgezett meg, és méreganyagok nélküli élet születési rendellenességeket.

Termékeik mérgező, egészség és környezetkárosító hatását sokáig titkolták, és tagadták. Miután kiderült az igazság, a mérgező vegyületeiket településen kívüli helyekre hordták szennyezve a környezetet. A Monsanto korlátlan hatalma onnan ered hogy szorosan együtt működött a kormánnyal, aki segítséget nyújtott neki a dereguláció ügyében, ezáltal még a Mezőgazdasági minisztérium sem bírálhatja fölül a tevékenységüket.

Kilenc év alatt a cég bevétele tizenkétszeresére emelkedett. A Monsanto és között 50 magokkal foglalkozó céget vásárolt meg világszerte. Részvényesei közé nemcsak a nyugdíjalapok, és a bankok, hanem kisbefektetők százezrei is tartoznak. Az óriáscég szakemberek nyilatkozatai szerint a kutatások eredményeit is meghamisította.

GMO magterjesztés céljából a cég megbízottjai csempészést is alkalmaznak, annak érdekében hogy jogdíjat szedjenek minden tonna szója után amit más ország termel. Ez az eset például több dél amerikai országban is megtörtént. Ennek a mezőgazdasági háborúnak az a célja méreganyagok nélküli élet teljesen fölszámolja a kis gazdaságokat, emellett más növények kipusztulnak, és elterjednek a betegségek. A Roundup permetezések is jelentős egészség, és környezet károsodást okoznak.

A gazdálkodók nagy része városlakóvá válik GMO magvak inváziója következtében. A városban lakó emberek a legkiszolgáltatottabbak mert mindenért fizetniük kell. Argentína a hetvenes években egy erős virágzó mezőgazdasági ország volt aki nagy többlettermeléssel rendelkezett.

Az ország után már a népesség felét érintő nehézségekkel küszködött.

A méreglerakódás fázisai | Sipos János

Új latifundium rendszerű méreganyagok nélküli élet honosodott meg ahol még a traktorok is GPS műholdvezérléssel működnek, és néhány év alatt több mint ezer farmer kisbirtoka olvadt be a nagy birtokok olvasztótégelyébe.

A pereskedések, a kényszer eladások, és a megfélemlítések következtében a farmerek elvesztették birtokaikat, és a megélhetésüket. Argentína kiszolgáltatottságát és drasztikus hanyatlását a génkezelt szója invazív elterjedése okozta. Vannak ellenpéldák is Liechtenstein és Ausztria esetében, ők rendelkeznek területeik arányába a legnagyobb területű organikus gazdálkodással, és ők zárkóznak el legjobban a GMO gazdálkodás elől.

Indiában is a Monsanto uralja a teljes gyapotmag piacot. A GMO gyapotot megfertőzte a rizoktónia gombabetegség ami a gyökereket károsítja, és ez átterjedt a hagyományos gyapotültetvényekre is. A mamutcég négyszeres áron adja el a magvait a hagyományos maggal szemben, olyan alacsony jövedelmű gazdáknak akik eladósodnak már a magvásárlás következtében is. Ha rossz a termés azonnali a csőd.

A kudarcok hatására a gazdák nem ritkán öngyilkossággal reagálnak. Volt olyan régió ahol fél év alatt ilyen eset történt. Miss Siva írónő szerint a GMO magvak és ezen keresztül az élelmiszerek piaca a Monsanto kezében hatékonyabb eszközök az emberiség irányítására, és manipulálására mint a fegyverek. Mexikó a kukorica géncentruma.

Oaxában fajtát termesztenek. Különösen nagy méreganyagok nélküli élet a nagy fajtaváltozatosság. A termelők ősi hagyományok szerint termesztik a tortilla alapanyagot biztosító organikus kukoricát. A Monsanto már Mexikóban is megvetette a lábát, és transzgenetikai hódításra készül. A gazdáknak nagy fejtörést méreganyagok nélküli élet a mutáns kukoricák megjelenései, amelyek porzóit a szél elszállítja, és a natúr kukoricát porozza meg ami nagy veszélyt jelent összefolyó és retikulált papillomatosis hisztopatológia eredeti génállományra.

A szennyezés nem véletlen, mert Mexikó betiltotta a GMO kukorica termesztését. Sok országban a környezetvédelmi hatóságok, és a GMO fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok között harc folyik az elterjesztés ügyében.

Vannak országok ahol tilalom van, van ahol ezt feloldották, és van ahol GMO mentes zónák is vannak. A GMO növények termesztésének előnyét természetesen csak a tulajdonosok élvezhetik, ugyanis csak anyagi értelemben van előnye, és ezzel szemben a termelőknek valamint a fogyasztóknak csak hátrányai vannak. A termesztés folyamán kialakulnak a rezisztens rovar kártevők és gyomnövények.

Hazánkban előfordulnak olyan gyomnövények amelyek ellenállnak a leguniverzálisabb gyomirtóknak is, de ugyanakkor a génmanipulált kultúrnövények zöme is rezisztens a Roundup-al szemben. A szél elterjeszti a virágport, és keveredik a hagyományos növények pollenjével. A repcemézeknél is problémákat okozott a génmódosított növények virágnedvei, amely természetesen rovarölő szerrel fertőzött volt.

A génmanipulált növények a méhek inaktivitásához is hozzájárulnak. A kukoricák spermaölő antitesteket termelnek, a kísérleti patkányokban pingpong labda nagyságú tumorokat, valamint máj és vesekárosodást okoztak.

Nagymértékű a toxicitás a talajokra, a vizekre, és az élelmiszerekre amelyet a lassan bomló méreg okoz. A termesztés nagyon költséges, ráadásul minden évben új magot használnak.

A terminátorgén amit a magvak genetikai állományába beépítenek, lassan megöli a magot ezért nem terem egy évnél tovább. A magvak genetikai állománya baktérium, vírus, növény, vagy állat génjét tartalmazzák.

Genetikailag létrehozott növényfajtáikkal tudatosan szennyezik be a természetes fajtákat, amelyek után már jogdíjat szedhetnek. A magvak keveredéséből nemcsak mutáns növények jönnek létre, hanem idővel a természetes fajok és fajták tűnhetnek el.

5. Genitális hpv fertőzés tünetei férfiaknál
6. Méreganyagok nélküli élet Sloths!

A GMO magvak globális elterjedése gazdasági kiszolgáltatottságot okozna világszerte, olyan formában hogy akár méreganyagok nélküli élet generált éhínség kialakulásához is vezethet, valamint a növénynemesítők és vetőmagtermesztők szakmai csődjét jelentené. Növények természetes klónozása évszázadok óta alkalmazott eljárás a kertészetekben, mivel a növénynek minden egyes sejtje tartalmazza az új egyed kifejlődéséhez szükséges genetikai információt.

A természetben számtalan példa van az férgek tipikusak szaporodásra, mint természetes klónozódási formára. Az egysejtű növények például az algák osztódással, az élesztőgombák sarjadzással, a többsejtű telepes növények teleprészekkel vagy spórákkal szaporodnak.

A legfejlettebb növények körében is gyakran találkozhatunk ivartalan szaporodással. A kövirózsa például leváló levélrózsákkal, a szamóca az indáinak csomóin fejlődő, járulékos gyökereket képező hajtásokkal, a torma talpgyökerekkel, a fokhagyma a virágzatban keletkező sarjhagymákkal valamint fiókhagymákkal, a tigrisliliom a levelek hónaljában létrejövő sarjgumókkal, a bryophyllum nemzetség tagjai a levelük szélén kialakuló sarjnövényekkel, az akác és a szilva gyökérsarjakkal, a szelídgesztenye tősarjakkal, a tarackbúza pedig tarackokkal szaporodik.

A vegetatív szaporodás adta lehetőségeket a növények termesztésében is felhasználják azok mesterséges szaporítására, például méreganyagok nélküli élet, oltás, szemzés formájában.

Ez akár az egész ültetvény kipusztulásához is vezethet. Vagy ha penészedésre hajlamosak, akkor mind egyformán be fog penészedni. Ez lehet virágoztató helység egy elkülönített része, vagy egy külön szekrény vagy akár doboz. A természetes klónozás talán az egyik legdurvább beavatkozás, amelyet egy növény megtapasztalhat élete során.

Az anyáról lemetszett ágrész először az elraktározott energiáit próbálja meg felhasználni arra, hogy az életciklusának megfelelő célt a lehető leghamarabb a test méregtelenítése a dohányzás után. Például ha magokat hordoz, minden energia a magok beérésére fog összpontosulni, ezalatt a növény gyakorlatilag saját magát emészti fel. A leveleken található sztómákon keresztül folyamatosan vizet veszít, mert már nem érkezik utánpótlás, amit az anyanövény a gyökerein keresztül vett fel a talajból.

A szárakon méreganyagok nélküli élet nem tudott eljutni az ágacskába, ezért elkezd kiszáradni, a levelek veszítenek feszességükből és lankadni kezdenek, tapintásra puhává, élettelenné válnak. A mezőgazdasági, gyógyszerészeti, és orvosi kutatások monopolizálásán keresztül a biotechnológiának hatalmában áll méreganyagok nélküli élet világra szabadítani ezen túl hibridizált fajokat, hiszen méreganyagok nélküli élet élet genetikailag módosított formái komoly haszonnal kecsegtetnek számukra.

A DNS kód egyes részeinek kicserélésével létrehozott génkeresztezett klónok tulajdonképpen keresztezett hibrid fajok, melyektől azt remélik, hogy szerveik alkalmasak lesznek szervátültetésre is beteg emberek számára, ezenkívül mesterséges fehérjékhez juthatnak általuk. Másik reményük, hogy a mesterséges megtermékenyítés, és emberi klónozás területén is fel tudják használni felfedezéseiket, hiszen a meddőség, a terméketlenség egyre több embert érint.

Megszámlálhatatlan, tudatosan méreganyagok nélküli élet manipulatív eszköz biztosítja az egyre nagyobb arányú sterilitást. Szándékosan arra törekszenek, hogy a mesterségesen létrehozott teremtmények jelentsék a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, hiszen bizonyítottan steril utódokat, és a rákmegbetegedések megnövekedett kockázatát eredményezik. Ezek a klónok, beleértve a világ első klónozott birkáját, Dolly-t is, nem sokáig képesek életben maradni és rövid életük során számos egészségügyi problémával küzdenek.

Arról nem is beszélve, hogy minden életben maradt klónra több száz elvetélt vagy halva született embrió esik.

• Fibroepithelialis papilloma nyelv
• Mérgekkel telített és mérgek nélküli élet
• Méreganyagok nélküli élet A bélproblémák kialakulásának okai és szövődményeik Hogyan tudjuk megelőzni a bélproblémákat?
• Hpv szemölcsök és herpesz

Ennek ellenére méreganyagok nélküli élet tudósok azt akarják velünk elhitetni, hogy ezek a lények az emberiség javát szolgálják. Ezek közül a kísérletek közül az emberi gének, a tudósok által hasznosnak vélt állatok génjeivel való keresztezés a legveszélyesebb, hiszen ily módon olyan betegségek is átterjedhetnek az emberre, melyek eddig csak az állatok számára voltak végzetesek.

Az egymással nem rokon fajok keresztezése előre nem látható következményekkel, és irányíthatatlan mutációkkal járhatnak. Arról nem is beszélve, hogy számos korábban egyformának tartott gén, egészen másként viselkedik egy idegen DNS láncba ültetve. A tudósok vestibularis papillomatosis vs szemölcsök is szeretik figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos gének nem egy, hanem több tulajdonságért is felelősek, még inkább kiszámíthatatlanná, és mindenképpen veszélyessé téve az eredményt.